Lobogók

A lobogó a hajó jelvénye, jelzése, jelbeszéde. Egy hajó lobogóval jelzi hovatartozását, viszonyulását a környezetéhez, a felségvizekhez ahol hajózik, más hajókhoz stb.A lobogóhasználatnak elfogadott szabályai vannak azért, hogy mások számára olvashatók legyenek ezek a jelek.Legfontosabb a hajólobogó. A hajólobogó a hajó büszkesége. Szabály írja elő a viselését, de azt is, hogy milyen lobogó viselésére vagy jogosult. A nemzeti lobogó viselése hajólobogóként ugyanis jogosultság. A hajó ezzel jelzi viszonyulását a nemzetéhez.Még szerencse, hogy nem fordul elő olyan, hogy egy tépőzárral felhegesztett fakó lobogócska télen-nyáron ott foszladozik a dróton. Ugyanis ez is jelzés lenne.

Léteznek még szövetségi lobogók, klub lobogók amiknek szintén jelentésük, és viselési szabályaik vannak. A Magyar Vitorlás Yacht Szövetség II. Könyve (1939) részletesen tárgyalja.

Azután léteznek a jelzőlobogók. A jelzőlobogók valamikor a hírközlés nélkülözhetetlen eszközei voltak. A mai kommunikációs lehetőségek mellett természetesen elveszítették a jelentőségüket, de hajdani fontos szerepük okán, a hajós hagyományok részeivé váltak.

A működési elv egyszerű volt. Mind a két hajón volt egy azonos jelkódex. Az egyik hajón kikeresték a könyvből, hogy a mondandójuknak milyen lobogócsoport felel meg, és felhúzták a jelzőárbocra. A másik hajón valaki elolvasta, és a könyvből visszafejtette a jelentését.

Az idők során többféle jelkészlet is létezett. A ma használatos jelkészlet a The International Code of Signals ^[1] 1855 óta létezik. Eleinte csak 19 jelből állt. 1902-ben egészítették ki 26-ra. 1931-ben lett 40 jel. Ez a ma ismeretes készlet. Akkor még nem volt 4. helyettesítő. Az később került be. Bár a bővítések során néhány lobogónak megváltozott a kódja, az tény, hogy az eredeti jelek mindegyike szerepel a maiak között. Az idők során többféle jelkódex is volt. Másféle kódokat használtak haditengerészetnél, mást a kereskedelmi hajózásban, és voltak társasági jelzések a sport-, vagy kedvtelési hajózásban.

Az mindenesetre tény, hogy nagyon hosszú ideje, valamilyen formában hozzátartoznak a hajózáshoz. Ma is létezik érvényes jelkódex, amivel bonyolult üzeneteket is lehet közölni. És létezik egy jóval kevesebb üzenetet tartalmazó kódex a vitorlássportban is.

Ha a jelentéseit nem is tanulja meg az ember, úgy gondolom, az ABC-t azért érdemes megtanulni. Részint hagyománytiszteletből, részint azért, mert mégiscsak másképp hangzik egy hajós szájából, hogy Code: M, mint az, hogy mit jelent az a kék amiben egy fehér x van? (Ami nem mellesleg andráskereszt, Skócia nemzeti lobogója, és St. András keresztjét szimbolizálja.)

A lobogódísz a hajó ünneplője. Ritkán látni nálunk manapság. Ki tudja miért? Pedig szemet gyönyörködtető látvány. Van néhány fotóm a 40-es évekből. A földvári kikötőben áll néhány ma is ismert kieler, és mindegyik lobogódíszben van. Igaz persze, hogy a hajósok is az alkalomhoz illően vannak öltözve. Talán feléled ez a hagyomány is, ha felismerik az emberek, hogy a múlt hagyományainak az ápolása értékesebbé teszi a jelent.