Titkos társaságok sorozat (magyar szinkronnal, Duna TV rip)

Titkos társaságok

Van egy szervezet, amelynek a tagjai évszázadok óta befolyásos, és hatalmas emberek. Tudósok, uralkodók, művészek, pénzemberek. Világhatalomra törnek, vagy meg akarják menteni az emberiséget?

A Titkos társaságok című négyrészes argentin sorozat az ismeretterjesztő műfaj eszközeivel szegezi a képernyő elé a nézőt: a felkutatott információk, a feltárt összefüggések teszik lebilincselővé a dramatizált jelenetekkel látványosan illusztrált filmet.

A titkos társaságok mindig is izgatták az emberek képzeletét, azokét éppúgy, akik csak hallomásból tudtak létezésükről, mint azokét, akik felvételt nyertek egy-egy, zártságát szigorúan őrző közösségbe. Hogyan jöttek létre az első titkos társaságok? Milyen változataik alakultak ki a korok folyamán? És milyen hatásuk volt, illetve van a világ folyásának alakulására?

A sorozat első része a szabadkőművesség történetét tekinti át a középkortól napjainkig. Az első titkos szövetségek tagjai valódi építőmesterek voltak, akik szaktudásuk, művészetük titkait védték azzal, hogy csak gondosan megválasztott új tagokat avattak be társaságukba. Átlagon felüli tudásuk és szellemi szabadságuk révén gyakran kerültek érdekellentétbe az egyházzal és az arisztokráciával, a középkori társadalom két hatalmi pillérével, amelyek egyben az építőmesterek legfőbb megrendelői voltak.

A második epizód az illuminátusokról szól, arról a szellemi irányzatról, amely nem kevesebbet, mind a világ központosított irányítását tűzte ki célul, futótűzként terjedt a XVIII. század végén Európa és Észak-Amerika szabadkőműves páholyaiban, majd akkora ellenszenvet ébresztett maga ellen, hogy a kiváltott reakció kis híján mindenestől elsöpörte a szabadkőművességet. Noha az illuminátusok mint szellemi közösség alapítójuk halálát sem érte meg, hangoztatott elveik burkolt formában máig hatnak.

A sorozat harmadik része korunk legbefolyásosabb országa, az Amerikai Egyesült Államok alapítását veszi górcső alá. Napjaink szuperhatalmának bölcsőjénél kivált nagy számban bábáskodtak szabadkőművesek, akik titkos szimbólumaikat szorgalmasan el is helyezték az amerikai államiság legfontosabb jelképein, a címeren, a bankjegyen és számos épületen.

A negyedik rész továbblép a klasszikus szabadkőművességen, és három olyan titkos társaságot mutat be, amelynek léte és tevékenysége a XX. századhoz kötődik. A baljós Skull and Bones („Koponya és lábszárcsont”) nevet viselő diákszövetség a Yale egyetemen alakult, tagjai között találjuk a század legnagyobb hatalmú amerikai férfijait. Az évente ülésező Bilderberger-csoport tagjainak esetében nem túlzás világuralomról beszélni, hiszen tagjai a világ legbefolyásosabb cégeinek és intézményeinek vezetői. A CFR (Council of Foreign Relations=Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa) látszólag teljes nyilvánosság előtt folytatja tevékenységét, viszont tudni kell, hogy tagjainak együttes gazdasági ereje meghalad minden más gazdasági erőt a világon. (Forrás: Duna TV)