Krénusz János

Az 1988-as évkönyv életrajza.

Krénusz János élete: Iskolánk névadója, Krénusz János 1886. február 18-án született Őrtilosban. Apja a marcali Forgách gróf uradalmi gépészkovácsa volt. Ez a környezet, a cselédek, a szegény parasztok élete meghatározó szerepet játszott gondolkodásának alakulásában. A csurgói tanítóképző elvégzése után előbb Barcson, később Kéthelyen tanított, majd Beleznára kapott kinevezést. Az iskola az egyház kezében volt: düledező, zsúpfedeles, egészségtelen épületben. Krénusz szervező munkája eredményeként a község lakosságának összefogásával 1914. őszén elkészült az új emeletes iskola, melyben Krénusz János és felesége, Babics Paula tanított. A falu szegényebb rétegei melletti kiállása miatt csakhamar szembekerült a község legnagyobb urával, az egyik Zichy gróffal és az egyház képviselőivel. Így az ő közbenjárásukra a kultuszminiszter "osztály elleni izgatás és a földbirtok elosztásával való ámítás" miatt állásából felfüggesztette. A szegények ügyéért harcoló Krénuszért megmozdult a falu. Küldöttség kereste fel a megyei alispánt, hogy ne kelljen megválniuk tanítójuktól, de hiába.

Az 1918-as esztendőben lezajlott polgári demokratikus forradalom után szabadabbá vált a politikai élet. A kormány elrendelte Krénusz ügyének felülvizsgálatát, majd ennek eredményeképpen a megyei tanfelügyelőség visszahelyezte őt a beleznai iskolába. A Tanácsköztársaság idején Kéthelyre nevezték ki iskolaigazgatónak, majd megválasztották a helyi munkástanács tagjának. Egyik elismert szellemi vezetője lett a község politikai életének. Vezető szerepet töltött be az uradalom kisajátításában. A tanácshatalom megdöntése után a marcali börtönbe hurcolták, ahol 1919. augusztus 28-án éjjel a Prónay-század kivégezte.

Iskolánk nevelőtestülete és tanulóifjúsága ápolja névadónk emlékét. A nyolcadikosoknak történelemből egy helytörténeti órát iktatunk be a Tanácsköztársaság somogyi eseményeiről. Erre önálló gyűjtőmunkával készülnek a tanulók. Az eseményekkel párhuzamosan megismerkednek a mártírok - köztük névadónk - életével, tevékenységével. Tanítási órákon kívül Krénusz relikviákat, írott emlékeket gyűjtünk. Kapcsolatban vagyunk Krénusz leszármazottaival. A napi sajtóból, folyóiratokból gyűjtünk Krénusszal és iskolánkkal kapcsolatos cikkeket, megemlékezéseket. Különösen Krénusz születésének 100. évfordulójára nőtt a tanulók tevékenysége.

- Irodalmi pályázatot hirdettünk, melyre a szokásosnál jóval több igényes fogalmazás érkezett.

- a helytörténeti szakkör a megyei könyvtár somogyi gyűjteményét tekintette át az évfordulóval kapcsolatban.

- az úttörőszervezet a 40. évfordulóra csapattörténetet írt, ehhez minden rajnak foglalkozni kellett Krénusz életével.

- a Krénusz-hét zárásaként ünnepi iskola - és csapattörténeti kiállítás nyílt, majd a városi művelődési központban irodalmi műsorral tisztelegtünk névadónk emléke előtt.

A Krénusz -hét minden évben ismétlődő rendezvénysorozat. Az előző évek Krénusz estjei 1978-tól Krénusz-hétté bővültek. Úttörőrajaink rendbe teszik iskolánk udvarát, környékét. Megkoszorúzzák névadónk mellszobrát , sport- és irodalmi versenyeket rendezünk. Szép hagyomány a kisdobos versmondó-, a felső tagozatosok Kazinczy versenye. Majd ünnepi műsorral zárjuk a hetet a művelődési központban.