- Képes lapok
KÉPES LAPOK
Mindennap küldünk egymásnak valamit,
rögzíthetetlen képeket,
befagyott tavon korcsolyázó párokat,
kislányarcot, mindent látó szemével,
indákat, vöröslő falevelet,
néhány üres testet, egykor vonzották egymást,
kimondhatatlan emlékeket, amelyek
siklanak egymás felé, majd tőlem el,
minden képem képtelenség.
Micsoda képtelenség
így élni, mondta mindig az apám.
Egyre kevesebb képünk marad,
elfogyott körülöttünk minden,
amibe még kapaszkodnunk lehet,
útvesztve forgunk az idő
önmagába görbülő kerekében.
Magunk maradtunk,
magunkra támaszkodhatunk,
most küldj át valamit,
ha tudsz, és még van, maradt -
magadat.