AMI sajtófigyelő

Legfrissebb, külső forrásokból származó híreink. A hírközlés, telekommunikáció világából szemlézünk technológiai, vagy üzleti szempontból fontos vagy érdekes híreket, elemzéseket, véleményeket. Az itt megjelenő hírek tartalmáért nem vállalunk felelősséget. Bár a szerkesztők mind kötődnek egyik-másik említett technológiához, gyártóhoz, céghez, igyekszünk ezekről is tárgyilagosan, elfogultságtól mentesen informálni.

Újabb kistelepüléseken lehet hamarosan szélessávú internet

administrator, 2015. máj. 28. 0:05

Mintegy 130 kilométernyi 96 szálas optikai kábelt építenek ki szeptember végéig a kaposvári kistérségben, hogy a települések csatlakozhassanak az országos szélessávú gerinchálózatra – tájékoztatta a Somogy Megyei Önkormányzat az MTI-t.

A nyílt hozzáférésű hálózat végpontjait az Optanet Kft. építi ki 16 településen. A hálózatra rákapcsolják az önkormányzatokat, az iskolákat és az e-Magyarország-pontokat.

A műszaki átadást és a szolgáltató kiválasztását követően nyílik meg a csatlakozási lehetőség a lakosság számára is, akik a minimálisan 30 Mbit/s – de akár 100Mbit/s – letöltési és 20 Mbit/s feltöltési sebességű hálózaton férhetnek majd hozzá a világhálóhoz.

“Aprófalvas településszerkezetünk eddig nem feltétlenül segítette a korszerű digitális technika elterjedését. Városainkban talán nem lehet panasz az internetes lehetőségekre, ám falvaink jó részében hiányzik az optikai kábel, a megfelelő minőségű hálózat” – idézte a Somogy Megyei Közgyűlés elnökét a közlemény.

Jakó Gergely (Fidesz-KDNP) a fejlesztéssel kapcsolatosan úgy fogalmazott: “tartós hátrányba kerül az, aki nem képes, nem tud, vagy nem akar hozzáférni a digitális eszközökhöz, az internet adta lehetőségekhez”. Hozzátette: ez a fejlesztés egy újabb lehetőség az esélyegyenlőség megteremtése érdekében, hogy ne csak a városokban élők, hanem azoktól a legtávolabb eső és legkisebb településen lakók is hozzájuthassanak azokhoz a szolgáltatásokhoz – például az e-közigazgatáshoz -, melyek elérése ma már nélkülözhetetlen.

A Digitális Magyarország programhoz kapcsolódó fejlesztés célja, hogy az egész megyében elérhető legyen a szélessávú csatlakozási lehetőség. Ennek érdekében a kaposvári mellett a barcsi és a marcali kistérségben is megkezdődtek a kivitelezési munkálatok – áll a Somogy Megyei Önkormányzat közleményében.

Forrás: sworld.hu

A Vidanet hálózatán gyakorolhatnak a győri villamosmérnök hallgatók

administrator, 2015. máj. 28. 0:03

Valós hálózati környezetben végezhetnek méréseket a győri Széchenyi István Egyetem villamosmérnök hallgatói a Vidanet többmilliós támogatásának köszönhetően. A távközlési szolgáltató ugyanis a HFC hálózati mérőlabor valamennyi aktív berendezését olyan korszerű, győri gyártású eszközökre cserélte, melyek optikai összeköttetésben állnak a Vidanet központi fejállomásával.

Egyedülálló lehetőséghez jutnak a győri Széchenyi István Egyetem villamosmérnök hallgatói: a távközlési szolgáltatásokat nyújtó, szintén győri székhelyű Vidanet Zrt. támogatásának köszönhetően ugyanis a jövő mérnökei valós körülmények között, a gyakorlatban használt eszközökkel, a Vidanet élő hálózatán végezhetnek méréseket. A vállalat többmilliós beruházás keretében az egyetem HFC (Hybrid fibre-coaxial – jelenleg világszerte a legelterjedtebb hálózati struktúra a kábeltelevíziózásban) hálózati mérőlaborjának valamennyi aktív berendezését modern, Győrben gyártott eszközökre cserélte. „Még 2014-ben optikai hálózati összeköttetést alakítottunk ki az egyetem, valamint az országos központunk között. Ennek és az új labornak köszönhetően a hallgatóknak arra is lehetőségük van, hogy szolgáltatói jelbiztosítással ismerkedjenek az analóg és digitális kábeltelevízió, valamint Eurodocsis adatkommunikációs jelek sajátosságaival” – emelte ki Sátor Csaba, a Vidanet Zrt. vezérigazgatója.

„Ez azt jelenti, hogy a hallgatók ugyanazt a 150 digitális – köztük számos HD – csatornát tartalmazó jelet elemezhetik, mellyel előfizetőink mindennapi szórakozását, tájékozódását biztosítjuk. Olyan eszközökkel, olyan modellezett hálózati környezetben gyakorolhatnak, amivel később a munkájuk során is találkozni fognak. Az új berendezésekkel különböző hálózati topológiákat modellezhetnek, gyakorolhatják a rendszer beállítását, hibaszimulációs esetvizsgálatokat végezhetnek, valamint fejleszthetik méréstechnikai ismereteiket” – tette hozzá az együttműködést megálmodó Friedrich Attila, a vállalat műszaki igazgatója.

A Vidanet Zrt. adományának ünnepélyes átadására a Széchenyi István Egyetem 2015. május 14-én tartott szakmai szimpóziumán került sor. A távközlés világnapja (május 17.) alkalmából tartott rendezvény fókuszában a Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU) alapításának 150. évfordulója állt. „Nagy örömünkre szolgál, hogy részesei lehettünk a szimpóziumnak, hiszen szakmai szempontból jelentős történelmi eseményre emlékezünk az idén, melynek magyar vonatkozása is van: az 1865. május 17-én Párizsban létrehozott Nemzetközi Távközlési Egyesület alapítói között hazánk is jelen volt” – nyilatkozták a cég vezetői, akik számos más szakemberük mellett maguk is az intézmény falai között szerezték diplomájukat.

Forrás: bevezetem.eu

Nyíregyházán építik a magyar szélessávot

administrator, 2015. márc. 25. 11:24

Intelligens várossá alakul át Nyíregyháza, még idén a város összes háztartásában kiépül a szupergyors internetezést biztosító hálózat. A tapasztalatokat felhasználják az egész országra kiterjedő fejlesztéssorozatnál.

Nyíregyházán kezdődik az országos szélessávú internethálózat kiépítése - jelentette be Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a Digitális Magyarország program első állomásán. A digitális város összes háztartásának elérhetővé válik a gyors, legalább 30 megabites internet még az év végéig.

Félmillió lakásba jut el idén a szélessáv

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója elmondta, a hálózatfejlesztési munkák során több mint hétezer háztartásban épül ki a szélessáv, erre csak Nyíregyházán mintegy félmilliárd forintot fordít a cég az év végéig. Idei célkitűzés az is, hogy országszerte majdnem félmillió háztartásban építsék ki a szupergyors internetet.

Emellett a vállalat tovább építi a gyors mobilnetezést biztosító 4G/LTE hálózatot Nyíregyházán és környékén, és folytatja Telekom Okosdigitális nevű oktatási programját, amelynek keretében az elmúlt két évben közel 3000 diákot oktattak a városban az internet biztonságos és tudatos használatára.

Gyors internetet minden otthonba

A Digitális Magyarország program a tavaly elfogadott nemzeti infokommunikációs stratégián nyugszik, kitűzött célja, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban szélessávú internet legyen elérhető. Ezt az Európai Unió a tagországok számára megadott digitális menetrendjében csak 2020-ra jelölte meg céldátumként. Az idei, nyíregyházi tapasztalatokat aztán az egész országban megvalósuló fejlesztéseknél is felhasználják.

Seszták Miklós hangsúlyozta, a kormány a piaci és intézményi partnerekkel összefogva 2020-ig Magyarországon eddig nem látott mértékű digitális fejlesztéseket hajt végre, a nyíregyházi alprogram e vállalás első, fontos lépése.

Az első állomás Nyíregyháza

Az itt megvalósuló fejlesztések keretében kiépítik az intelligens városi szolgáltatásokat, fejlesztik a közoktatási intézmények informatikai és infrastrukturális rendszerét, egészségügyi-informatikai beruházásokat hajtanak végre, kiterjesztik az e-ügyintézést, többfunkciós városkártyát hoznak létre, bővítik a térfigyelő kameraredszert, és 6000 helyi lakos számára biztosítanak informatikai eszközöket. A rászorulóknak gyakorlati informatikai tudást nyújtó felnőttoktatási program is indul, és a hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkózó képzéseket szerveznek.

A város huszonöt pontján ingyenes wifi-szolgáltatás lesz elérhető.

Forrás: origo.hu

Terjeszkedik a nyugat-magyarországi szolgáltató

administrator, 2015. márc. 17. 12:51

A távközlési szolgáltatásokat nyújtó Vidanet Zrt. több akvizíciót hajtott végre 2014-ben, aminek eredményeként egy év alatt 15 ezer új előfizetőt szerzett, árbevétele pedig 13 százalékkal nőtt - közölte a társaság csütörtökön az MTI-vel.

Az elsősorban a nyugat-magyarországi régióban szolgáltató távközlési vállalat tavaly Siófok környékén összesen 14 településen kezdte meg működését, továbbá a BTel és az Alta Internet ADSL-ügyfeleinek átvételével országos internetszolgáltatóvá lépett elő.

A vállalat árbevétele 2014-ben megközelítette az 5,7 milliárd forintot, 13 százalékkal meghaladva az előző évit.

Előfizetőinek száma 19 százalékkal nőtt tavaly, ma már mintegy 100 ezer háztartásban nyújt internet-, kábeltévé-, illetve telefonszolgáltatást. A Vidanet az utóbbi években folyamatosan terjeszkedett, 2012-ben Csorna, Kapuvár és Fertőd térségében, 2013-ban a harkányi régióban vásárolt fel hálózatokat és indította el szolgáltatásait.

Forrás: hirado.hu

Erős távközlési versenyt akar az illetékes EU-biztos

administrator, 2015. márc. 17. 12:50

Margrethe Vestager piaci versenyért felelős biztos nem támogatja a telekommunikációs társaságok elképzeléseit. A távközlési társaságok a hálózatok kiépítésének megtérülése miatt aggódnak.
A politikus kijelentette, hogy az a bevált recept, hogy a piaci versenynek köszönhetően valósulnak meg a befektetések és nem fordítva. Vestager ezzel egyértelmű üzenetet küldött a távközlési ágazatnak, amelynek képviselője, Vittorio Colao, a Vodafone első embere korábban azt nyilatkozta, hogy ha túl sok szereplő van a piacon, az tönkreteszi az ipart, ezzel pedig nem lesz nagyobb piaci verseny, csak sokkal nagyobb pusztítás.

Colao azzal is érvelt, hogy lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a hálózataik felépítésére fordított hatalmas befektetési összegeket valamilyen formában visszanyerjék. Amennyiben ez nem történik meg, akkor nem lesz vonzó a számukra ennyi pénz beruházása. "Egységesek vagyunk abban, hogy a konszolidáció egy jó dolog" - összegezte a menedzser a telekommunikációs ágazat álláspontját.

Vestager meglehetően szkeptikusan fogadta ezt a bejelentést és azt hangsúlyozta, hogy nagyon sok ellentétes példát látott arra vonatkozóan, hogy a konszolidációk és felvásárlások nem segítették elő az infrastrukturális beruházásokat. Megemlítette az amerikai helyzetet, ahol kisebb a kínálat és ennek köszönhetően jóval magasabbak is a fogyasztói árak, mint Európában, míg ő azt szeretné, hogy az európai emberek innovatív piacokkal és megfelelő árakkal találkozzanak.

Forrás: sg.hu

Az ipari internet alapját hozzák létre

Balázs Antók, 2015. febr. 19. 23:01

Orvosi berendezések és a legkülönfélébb alkalmazások csatlakozhatnak majd a GE Healthcare magyarországi fejlesztőközpontjában készülő platformhoz, amelynek első eredményeire már nem kell sokat várni.

Az év végére olyan fázisába jut a GE Healthcare budapesti fejlesztőközpontjában közel egy éve indított munka, hogy a részeredményeket egy őszi chicagói radiológiai konferencián a szakmai nagyközönség előtt is bemutatják. A globális piacra készülő egészségügyi informatikai rendszer – ipari internetplatform – célja, hogy a különféle gyártók, különféle célú, más-más szoftverrel működő orvosi berendezéseit nyílt, globális hálózatba kapcsolja, illetve lehetővé tegye az ezen gépekben keletkezett adatok összegyűjtését és feldolgozását. A távlati célok többrétűek: a hatékonyabb információáramlással az egészségügyi személyzet munkájának könnyítése, a betegségek megelőzése, a berendezések jobb kihasználása, illetve ezeken keresztül az országok egészségügyi kiadásainak csökkentése.

A 11 milliárd forint (6 milliárd a magyar kormánytól, 5 milliárd a GE-től) befektetéssel indított, 4 éves kutatás-fejlesztési projektben mintegy 200 magyar informatikus dolgozik. A munkában a GE Healthcare partnere a Pannon Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Országos Onkológiai Intézet. A cég ebben a témában csak Magyarországon, Indiában és az Egyesült Államokban fejleszt új technológiákat.

A globális egészségügyi projekt során olyan, az egész ipari internet alapját jelentő, nyílt platformot fejlesztenek, amelyhez egyrészt az orvosi berendezések, másrészt a legkülönfélébb alkalmazások csatlakozhatnak a későbbiekben. Az alkalmazásfejlesztésben számos lehetőség nyílik majd a magyarországi kis- és középvállalkozások számára is – mutatott rá Joerg Bauer, a GE Magyarország elnöke. Már vannak e téren élő kapcsolatok, de a GE további hazai cégekkel is szívesen felvenné a kapcsolatot.

Az egészségügy legnagyobb kiadásait világszerte a krónikus betegségekben szenvedők, valamint a beteg idősek ellátása jelenti. A tendencia folytatódik, hiszen a populáció idősödik, miközben az egészségügyi kiadások nőnek. Átlagos nemzetközi adat, hogy az elmúlt 15 évben az egy főre eső egészségügyi kiadások megháromszorozódtak, míg ez idő alatt 5 évvel nőtt a várható élettartam. A GE-nél készülő ipari internet olyan eszköz, amely hozzájárul egy komplex és alapvetően drágán működő rendszer egységesítéséhez, egyszerűsítéséhez és költséghatékonyabbá tételéhez.

Forrás: gyartastrend.hu

Elindult a kormány az internetről szóló nemzeti konzultációja

administrator, 2015. febr. 4. 7:58

Deutsch Tamás, a folyamat előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos a mai napon sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy elindult az internetről szóló nemzeti konzultáció. A biztos elmondása szerint a konzultáció célja annak eldöntése, hogy "milyen lesz a jövő magyar internetje".

A konzultáció első fordulójában a www.internetkon.hu oldalon tud minden, legalább 14 éves magyar állampolgár kérdést feltenni az oldalon. A március 26-áig beérkezett kérdéseket aztán bő egy hónap alatt rendszerezik, és egy 15-20 pontból álló kérdőívet állítanak össze.A konzultáció elindulását Deutsch Tamás, miniszterelnöki biztos jelentette be.

A második fordulóban ezt a kérdőívet lehet majd május eleje és június vége kitölteni ugyanezen a weboldalon. A biztos elmondása szerint aztán az így gyűjtött válaszokból szeptemberre készítenek majd előterjesztést a szükségesnek látszó kormányzati és törvényalkotási lépésekről.

Deutsch szerint a konzultáció célja "nem szépészeti, hanem érdemi" lesz.

Forrás: pcforum.hu

USA - Február végén dönthetnek az internet­semlegességről

administrator, 2015. jan. 7. 1:57

Az USA illetékes testülete másfél hónap múlva tárgyalhat a szabályváltoztatási javaslatokról.

Az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) februárban tűzi naprendjére azokat az internetsemlegességgel kapcsolatos szabálymódosításokat, amiket Tom Wheeler, a testület elnöke javasolt. Az FCC egyik szóvivője megerősítette a The Washington Post értesüléseit. A csomagról várhatóan február végéig szavaz a bizottság. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság azt javasolja a legújabb szabálymódosítási tervezetben, hogy a telekommunikációs és az internetszolgáltatók - némi díjazás ellenében - bizonyos tartalomszolgáltatóknak meghatározhatnák, hogy a hálózataikban mely forgalom lehet elsődleges és melyik szorul háttérbe.

A The Wall Street Journal rámutatott: a testület ügyvédei novemberben több időt kértek, azért, hogy meggyőződhessenek arról, hogy a tervezett szabályok később a bíróság előtt is megállnák a helyüket és érthetőek legyenek az emberek számára.

Az FCC kénytelen egyensúlyozni az internetszolgáltatók, illetve a távközlési társaságok és a felhasználók érdekei között. Az internetszolgáltatók azt követelik, hogy például a stream-platformok - amelyek komoly sávszélességet igényelnek - fizessenek annak alapján, hogy mekkora mértékben vállalnak részt a forgalomból. Az indoklás szerint a plusz díjak lehetővé tennék a nagyobb sávszélességű kapcsolatok kiépítését. A Qualcomm, az IBM, a Cisco és más vállalatok viszont attól tartanak, hogy a szigorú szabályok miatt a következő öt esztendőben 45,4 milliárd dollárral csökkenhetnek a beruházásokra fordított összegek.

Forrás: sg.hu

Smart City - Lakóitól okos a város

administrator, 2015. jan. 7. 1:34

Az urbánus környezetek rohamos gazdasági és társadalmi fejlődése az infokommunikációs technológiák segítségével terelhető az eddiginél fenntarthatóbb irányba, állapította meg az Ericsson idei városindex-elemzésében. Az infrastruktúra fejlesztése azonban önmagában ehhez kevés lesz.

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-ben több mint 9 milliárd ember él majd a Földön, és 70 százalékuk városlakó lesz. Ma ez az arány valamivel 50 százalék feletti, de a világ szén-dioxid-kibocsátásának 70 százaléka már jelenleg is az urbánus környezetekhez köthető. Eközben az informatikai és kommunikációs (ICT) technológiák térhódítása soha nem látott ütemben gyorsul, a mobil szélessávú elérés mellett megjelent az ipari internet – ismertebb nevén az Internet of Things, azaz a dolgok internete –, amelyre 2020-ban már 50 milliárd eszköz, érzékelő és tárgy csatlakozhat.

A hálózatba kapcsolt társadalom kora köszönt ránk, amelyben az égvilágon minden, aminek előnyére válhat az internetelérés, hálózatra fog csatlakozni. Sokan vélik úgy ezért, hogy az ICT technológiák segítségével lehet majd a városok gazdasági és társadalmi fejlődését is az eddiginél fenntarthatóbb irányba terelni. A SMARTer2020 jelentés szerint például a gazdaság hat szektorában hétszer nagyobb mértékben lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást az infokommunikációs technológiák megfelelő alkalmazásával, mint amennyivel az ICT növelné egy-egy szektor szénlábnyomát.

A jövő okos városaiban a kormányzatok, a gazdasági szervezetek és a vállalatok is megváltozott környezetben fognak működni

Minél több ember él a viszonylag kis alapterületű, urbánus környezetekben, azok annál nagyobb nyomást gyakorolnak a véges természeti erőforrásokra, amiből számos gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi probléma származik. Fenntarthatónak azt a várost tekinthetjük, amely intelligens módon, az érintett felek nyitott és hosszú távú együttműködésén keresztül keres megoldásokat ezekre a kihívásokra.

Birtoklás helyett hozzáférés

A jövőben sokkal inkább az egyének, a polgárok, semmint az intézmények kezdeményezései fogják meghatározni az urbánus fejlesztéseket, az alulról építkező innováció, valamint az azt segítő, a mostaninál nyitottabb városvezetés és önkormányzati szolgáltatási környezet jellemzi majd ezt a közösségi „hatalomátvételt”.

Napjainkban is számos példáját látjuk annak, hogy az ICT milyen hatékony eszköz lehet a polgárok kezében, akik új ötleteiket minden eddiginél könnyebben megvalósíthatják általa, a mindennapi élet gyakorlati problémáit megoldó, ezáltal a városi élet minőségét javító szolgáltatásokat és termékeket hozhatnak létre. Gondoljunk csak az Airbnb szolgáltatásra, amelyen keresztül az emberek megbízható módon adhatnak ki, illetve kereshetnek és foglalhatnak szállást világszerte. A szolgáltatást két társbérlő indította 2008-ban San Franciscóban, miután nehezen tudták kigazdálkodni a loft bérleti díját, amelyben laktak. Az Airbnb ma több mint 800 ezer szálláslehetőséget kínál 33 ezer városban a világ 190 országában, hat év leforgása alatt olyan trendformáló piaci szereplővé vált, amellyel a hoteleknek mindenütt számolniuk kell.

Az e-kormányzati szolgáltatásokon keresztül az infokommunikációs technológia arra is lehetőséget ad, hogy a polgárok újító erejét a városvezetés az urbánus fejlesztések előmozdításában hasznosítsa, mivel az ICT megszünteti, vagy legalábbis átjárhatóvá teszi az egyének és az intézmények között emelkedő falakat. Napjaink okos városaiban a kormányzatok működési és döntéshozatali folyamataikat is igyekeznek megnyitni a lakosság előtt. A jelentés készítői nem véletlenül állapíthatták meg, hogy az indexben jól szereplő városok lakosai szerint kormányzatukra kevésbé jellemző a korrupció.

Meg fog változni az innovatív megoldások hatására az értékteremtésről alkotott, hagyományos kép is a hálózatba kapcsolat társadalomban, új definíciót kap a bruttó hazai termék, hogy jobban megragadja és kifejezésre juttassa az értékteremtés fenntartható formáit, és azok eredményét. A digitális világban megjelenő, kollektív fogyasztásra, megosztásra épülő gazdaságban ugyanis a birtoklásról a hozzáférésre kerül a hangsúly. A sűrűn lakott, urbánus környezetben a termékek közösségi technológiákkal támogatott bérlése, kölcsönzése, cseréje, ajándékozása és egyéb formában történő megosztása a hagyományos értelemben vett fogyasztás és termelés nagyon is életképes alternatíváját jelenti, és egyre fontosabbá válik a gazdaság, az emberek jóléte és az erőforrások fenntartható menedzselése szempontjából. Ehhez a gazdasági teljesítmény és fejlődés mérésének is alkalmazkodnia kell, különben a városok vezetői a teljes képet nem látva, rossz döntéseket fognak hozni a további fejlesztéseket illetően.

A jövő okos városaiban azonban nemcsak a kormányzatok, hanem a gazdasági szervezetek, a vállalatok is megváltozott környezetben fognak működni. A kapcsolattartás, az információmegosztás és az együttműködés új formái – a mobil kommunikáció, a felhőszolgáltatások, az automatizáció és más ICT fejlesztések – már napjainkban is feszegetik a vállalatok hagyományos szerkezetét, terjednek a foglalkoztatás rugalmas formái. Mindez hamarosan a szervezetre is vissza fog hatni, a holnap vállalatai sokkal rugalmasabb felépítésűek lesznek, például az egyéni vállalkozóként megjelenő szakemberek hálózatba kapcsolt csoportjaival fognak dolgozni, amelyek dinamikusan átalakulnak a projektek mentén – amihez persze a jogalkotásnak és a kormányzati struktúrának is meg kell teremtenie a feltételeket. Összességében azonban a jövő vállalatának nagyobb hozzáférése lesz az emberi erőforráshoz, miközben működéséhez kevesebb pénzügyi és természeti erőforrásra lesz szüksége

Élő laboratórium

Bár a változás, amelyet az infokommunikációs technológia gyors fejlődése hoz magával, ma is tetten érhető az élet megannyi területén, sok tekintetben mégis inkább kutatjuk, semmint tudjuk, hogy egy város mitől lesz okos. Kísérleti szakasznál tartunk, amelyben az élenjáró városok is a koncepciókat és a folyamatokat állandóan kiértékelő és továbbfinomító, élő laboratóriumként működnek.

Annak érdekében, hogy az ICT infrastruktúra lehetőségeit minél jobban kiaknázhassa, a városvezetésnek egyszerre kell fejlesztenie a gazdaságot és a versenyképességet, a szolgáltatásokat és az urbánus környezetet, az élet minőségét és a közösségi együttműködést. Mindebből következik, hogy az ICT infrastruktúra fejlesztése önmagában kevés ahhoz, hogy egy város okossá váljon. Az infrastruktúra ugyanis innovatív, hasznos és vonzó alkalmazásokkal tehető az egyének, a vállalatok és az intézmények számára egyaránt értékes erőforrássá.

Ehhez a városnak az informatikai ökoszisztéma egészét mozgósítania kell. A digitális átalakulásnak köszönhetően a hálózatba kötött társadalomban minden eddiginél több lehetőség kínálkozik a folyamatok monitorozására és teljesítményük elemzésére. Sok város éppen ezért műszerfal jellegű, monitorozóeszközöket fejleszt és használ, hogy a kormányzat rendelkezésére álló erőforrásokat hatékonyabban és felelősségteljesen oszthassa szét. Ezek a műszerfalak jellemzően a közműszolgáltatók hálózataiból, az utakon uralkodó forgalmi helyzetről, az időjárásról, a közterület-fenntartóktól, a rendőrséghez és a mentőszolgálathoz beérkező hívásokról gyűjtenek adatokat.

Egyik legismertebb példájuk Rio de Janeiro műveleti központjának műszerfala, amely mintegy 30 különböző forrásból származó adatfolyamot összesít és elemez az események gyors és hatékony kezelése érdekében. Kézenfekvő, hogy a következő lépés a város működésének minél nagyobb mértékű automatizálása lesz, olyan urbánus környezet kialakítása, amely emberi beavatkozás nélkül is a helyszínre tudja vezérelni a mentőket vagy a hibaelhárítókat, és a forgalom irányításával elejét tudja venni az utak bedugulásának.

Ma azonban még messze járunk ettől. Lehet ugyan az alapoktól is építeni új, okos városokat, ahogyan azt Abu Dhabi sivatagi zöld projektje, az 50 ezer lakosú Masdar, vagy a Szöul mellett mindössze 4 év alatt felhúzott Songdo példája bizonyítja, de az esetek többségében erre nincs lehetőség, és nem is biztos, hogy ez az út vezet a jövő városába. Az ilyen instant városokból ugyanis hiányzik a kreativitás és az innováció motorja, a sokszínűség, amely az évszázadok során folyamatosan fejlődő és átalakuló urbánus környezetek sajátja. Olyan érték ez, amely mellett eltörpülnek az örökölt infrastruktúra hiányosságaiból adódó problémák.

Ezt az innovációs erőt állította a fejlesztés szolgálatába Stockholm Építészeti és Formatervezési Központja is abban a projektben, amelyet idén tavasszal indított Blockholm néven. A központ szakemberei a svéd főváros ingatlan- és földhivatali nyilvántartásának adatait a Minecraft online számítógépes játék platformjára töltötték fel, létrehozva egy nyílt, virtuális világot, Stockholm digitális modelljét, de épületek nélkül. Azokat a játékosok, a helyi önkormányzatok képviselői, építészek, fejlesztők, vállalkozók és a polgárok közösen tervezhették újra.

A városok okosabbá tételéhez nem utolsósorban szemléletváltás, nyitottság is szükséges a kormányzat részéről, és frissíteni kell a szabályozási környezetet is. A digitális technológiával együtt felnövő, fiatal városvezetők aránya azonban fokozatosan nő, ezért várható, hogy az urbánus környezetek közül sok már a közeljövőben fordulóponthoz ér a fenntartható, intelligens fejlődés útján.

Forrás: gyartastrend.hu

Felmérik az internetet

Balázs Antók, 2014. dec. 17. 22:30

Elkezdte a hazai elektronikus hírközlési hálózatok felmérését az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft., a munka az újgenerációs szélessávú fejlesztések megalapozásához szükséges - mondta a Világgazdaságnak Kis Gergely, a társaság partnere.

A cég 23,9 millió forintos ajánlattal nyerte meg a projektre kiírt közbeszerzési eljárást. A digitális nemzet fejlesztési program egyik fő célkitűzése, hogy 2018-ra valamennyi háztartás számára legalább másodpercenként 30 megabites (Mbit) letöltési sebességet nyújtó hozzáférést tegyenek elérhetővé. Az otthonok felében a másodpercenként 100 Mbites kapcsolat lehetővé tétele a cél.

Ehhez pontosan tudni kell, hogy az egyes háztartások számára milyen internet hozzáférés áll rendelkezésre.

Kis Gergely közlése szerint a társaság a távközlési szolgáltatókkal történő konzultáció és saját nyilvántartásai alapján állítja majd össze azt a térképet, amely megmutatja az országban azokat a területeket, ahol nem áll rendelkezésre ilyen minőségű internet kapcsolat.

A kormány a nagy szolgáltatókkal szerződést kötött arról, hogy 2018-ig, vagy legkésőbb 2020-ig a szélessávú internetet minden háztartásba elvigye. Ez súlyos százmilliárdokba kerül, mondta korábban a miniszterelnök.

Forrás: hrportal.hu

1-10 of 521