Sajtóanyagok

Az Antók Mérnöki Irodával kapcsolatos cikkek, szakmai anyagokból válogattunk.

Kábeles Szakmai nap a digitalizálásról az MKHSZ szervezésében (2007)

administrator, 2010. szept. 28. 14:59

A 2007. május 29-én megrendelésre került szakmai nap házigazdája ezúttal a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség volt. A Magyar Iparszövetség rendezvénytermében 10 órakor kezdődő délelőtti program középpontjában a digitalizálás állt: Szűcs Ferenc (T-Kábel Kft.) "Digitális fejállomás működtetésének tapasztalatai", Balkó Zsolt (Antenna Hungária) "Digitális kódolás és titkosítás", Csábi László (3Comm Zrt.) "Van-e jó üzleti modell a digitális kábelvilágban?", Tarr János (Tarr Kft.) "Hogyan digitalizáltunk?", Antók Péter (Antók Mérnöki Iroda) "Kábelbefújás - szálbefújás" címmel tartott előadást...

Antók Mérnöki Iroda hirdetés 2010.09.

administrator, 2010. szept. 16. 23:39   [ 2010. szept. 20. 23:19 frissítve ]


MEE 2. Tervezői Nap 2008. április 10-én

Balázs ANTÓK, 2010. máj. 16. 1:52   [ 2010. máj. 16. 2:04 frissítve ]

A 2. MEE Tervezői Napot az „Új technológiák alkalmazása a villamos energia szállításában” címmel szervezte meg a MEE Villamos Hálózat Tervezői és Szerelői szakosztálya a Megawatt-1 Kft. SICAME üzletága, az Iso-Net Kft. valamint a Metz Művek Kft. támogatásával.

Az előadássorozat célja – mint a címében is szerepel – az volt, hogy az áramszolgáltatók minősített tervezőivel megismertessük az energiaszállításban alkalmazott új, illetve más áramszolgáltatók által már hosszabb ideje használt, jól bevált technológiák egy kis szegmensét, ezzel reményeink szerint eloszlatva az ezek körül terjengő félelmeket, tévhiteket, bizonytalanságokat.

A tematika röviden:

– KIF szigetelésátszúró áramkötések–KÖF FAM áramkötések
– KÖF szigetelők
– Madárvédelem
– Szalagrögzítés

A témák és az előadók kiválasztása jónak bizonyult. Ezt igazolta a különböző áramszolgáltatói területekről megjelent mérnökök, technológusok 100 fő feletti létszáma is.

Az eseményen az Antók Mérnöki Iroda "Szalagrögzítés a távközlési nyomvonalakon és ezek tovább fejlesztése erősáramú oszlopsorokra" címmel tartott szakmai előadást.

Forrás: mee.hu és sicame.hu

MKHSZ - MKSZ Szakmai Nap 2010

Balázs ANTÓK, 2010. máj. 16. 1:28   [ 2010. máj. 16. 1:44 frissítve ]

Idén is folytatódott a Szövetségek által évek óta megrendezésre kerülő, immár hagyományos Szakmai Nap-ok sorozata.

A rendezvény 2010. február 23-án, kedden került megrendezésre a Hálózat Televízió XI. kerületi székházában.

Irodánk is részt vett az MKHSZ - MKSZ Szakmai Napon. A résztvevők a Szakmai Nap nyitó előadásában az "Előfizetői optikai hálózatok létesítése" című előadásunkat hallgathatták meg.

Forrás: ktv.hu

XXIV. Nemzetközi Kandó Konferencia 2008. előadásunk

Balázs ANTÓK, 2010. jan. 25. 13:01   [ 2010. jan. 25. 13:17 frissítve ]

XXIV. Nemzetközi Kandó Konferencia 2008. eseményen, a Dr. Jármai Ferenc (BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar) elnökletével vezetett Alkalmazott Informatika Szekcióban (Applied informatics), "Fényvezetőszálas hozzáférés a végfelhasználóhoz - Fiber optic access to end-user" címmel tartotunk előadást.

Forrás: kvk.bmf.hu

Optikai elérési hálózatok

Balázs ANTÓK, 2009. dec. 23. 13:55   [ 2010. jan. 22. 16:34 frissítve ]

A Magyar Mérnöki Kamara egyik kiemelt célkitűzése, hogy ösztönözze a szakmai tagozatokhoz és szakcsoportokhoz tartozó műhelymunkát, tagjai pedig alkotó módon vegyenek részt az új technológiák, az innováció, a műszaki fejlődés alakításában és terjesztésében. Az optikai hálózatokról és a távközlési infrastruktúráról szóló, itt közölt szakcikk, valamint az ezt követő két írás (a paksi bővítésről, illetve a hőszivattyús rendszer hatásfoknöveléséről) is ezt a stratégiai célt szolgálja. (A szerk.)
***

Az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) TC 86A (Fényvezető szálak és fényvezető kábelek) műszaki bizottsága kidolgozta a fényvezetős előfizető-elérési hálózatok építésére vonatkozó útmutatóját, mely 2007. július 6-án került elfogadásra. A Magyar Szabványügyi Testület az idén megjelentette a dokumentum hivatalos magyar nyelvű változatát.1

Bevezetés

• A széles sávú kommunikáció – a fejlődés mai állomása
Napjainkban az internetalkalmazások fejlődésének lehetünk tanúi. A multimédia (kép, hang és szöveg) kommunikáció mai életünk részévé vált. Ezt az állapotot az alábbi igen jelentős műszaki fejlődési eredmények tették lehetővé:
– A tömegcikknek számító olcsó processzorok sebességének növekedésével a számítógépek alkalmassá váltak valós idejű képfeldolgozásra (megjelenítés, szerkesztés stb.)
– A tárolási technológia fejlődése a híranyagok tárolását, sokszorosítását is gazdaságossá tette.
– Az álló- és mozgókép, valamint a hang digitális kódolásának fejlődése csökkentette az átviteli kapacitásigényeket, és kibővítette az erre használható átviteli platformok választékát.
– Az átviteli, ill. hálózati technológia fejlődésével lehetővé vált az egyes híranyagok tömeges, nagy távolságú, gazdaságos továbbítása.
A fentiek eredményeként ma a múlt század 60-as évei óta folyó digitalizálás utolsó lépése előtt állunk: a távbeszélő-technika után a műsorterjesztés vagy más néven médiatechnológia is digitalizálódik. Néhány éven belül eltűnik a hagyományos földfelszíni tv-műsorsugárzás, és megszűnik az analóg rendszerű rádiós műsorsugárzás is. Ez a fejlődés a hálózati technológiákban is jelentős változásokat hoz, és egyre inkább általánossá válik a fénytávközlés és az internet technológiáján alapuló távközlési infrastruktúra. Az irodalom ezt új generációs hálózatnak (NGN – New Generation Network) nevezi.

• A szélessáv fogalma, főbb jellemzői
A multimédia-alkalmazásokhoz alapvetően egy kiváló minőségi jellemzőkkel rendelkező, kapacitáskorlátokat nem jelentő transzporthálózatra van szükség. A szükséges kapacitások felméréséhez példaként az 1. táblázat egy jó minőségű DVD-n tárolt játékfilm letöltéséhez szükséges időket tartalmazza. Az 1. táblázatban megadott gyakorlati követelmények alapján a hozzáférések sebességét új módon, a 2. táblázatban jelzett módon definiálják. A széles sávú hozzáférésnek legalább 1 Mbit/s sebességűnek kell lenni. Ez egy mai hagyományos távbeszélő-csatorna kapacitásának mintegy 16-szorosa.

• A távközlési infrastruktúra architekturális szerkezete
Az irodalom szerint3 a transzporthálózat (az információt továbbító rendszerek) első közelítésű leírására az alábbi – területi kiterjedésre alapozott – felosztás használatos:
– A hozzáférési hálózat az a jellemzően rosszul kihasznált része a hálózatnak, amely a felhasználókat csatlakoztatja a közvetlen (internet-, távbeszélő- és műsorszétosztó) szolgáltatójukhoz. (Régebben elsősorban távbeszélőhálózatoknál a hálózat ezen részét előfizetői huroknak vagy vonalnak nevezték.)
– A nagyvárosi vagy „metró”-hálózat (regionális hálózta, körzethálózat) a hálózat középső része, ahol a hozzáférési hálózatok forgalmát a jobb hálózatkihasználtság érdekében összefogják (aggregálják), rendszerezik, rendezik és kapcsolják. Ezáltal a forgalom egy részét a különböző hozzáférési szegmensek között, a többit pedig további metróhálózatok felé irányítják (a gerinchálózaton keresztül).
– A gerinchálózat biztosítja az egymástól gyakran igen távol eső metróhálózatok és az azokra csatlakoztatott felhasználók közti kommunikációt.
Az NGN-koncepció az infrastruktúra síkjait definiálja, amelyek az egyes feladatok megosztását határozza meg. Mint az 1. ábrán látható, a hierarchia alsó két rétege a fizikai infrastruktúrát jelenti. Amennyiben az értékviszonyokat tekintjük, az irodalom alapján kijelenthető, hogy ez a rész a teljes infrastruktúra értékének mintegy 90%-át teszi ki, tehát jelentősége meghatározó.

Helyzetkép

• Világhelyzet
A szélessávú hálózatok lefedettségében és a használatban az OECD adatai4 szerint az általánosságoktól eltérően Európa jelentős eredményeket mutatott fel. Az európai országok közül a skandináv országok és Svájc világviszonylatban is kiemelkedő eredményt ért el, megelőzve az USA-t és a távol-keleti országokat.

• Az Európai Unió szélessávú stratégiája
Az európai távközlési miniszterek tanácsa 2009. március 31-i ülésén5 széles körű egyetértés volt abban, hogy a válság utáni gazdasági felemelkedést a szélessávú internet elterjedése feltétlenül segíti. A szakminiszterek üdvözölték az állam- és kormányfők döntését, hogy már a folyó közösségi költségvetésben (2007–2013) erre a célra külön támogatási keretet különítsenek el.
Ami a szükséges fejlesztések dimenzióit illeti, egyes vélemények szerint az európai országokban a közeljövőben kiépítendő optikai infrastruktúra jelentősége a XIX. századi nagy vasútépítés jelentőségével bír, hiszen egyes szakértői becslések szerint mintegy 300 milliárd euró nagyságrendű beruházásról van szó, melynek gazdasági kihatása (munkahelyteremtés stb.) ennek többszöröse.
A jelenlegi gazdasági helyzetben ezt a hihetetlen nagyságú pénzügyi forrást sem a magánszféra, sem a közszféra egyedül nem képes megteremteni, mindenképpen közös finanszírozásra van szükség.
A közszféra (állam, központi kormányzat, helyi önkormányzat) érdekeltsége (ha egyáltalában érdekeltségről lehet beszélni) többrétegű:
– Egyrészt egy ekkora nagyságrendű infrastrukturális fejlesztés rövid távú gazdaságélénkítő hatást fejthet ki, hiszen a hálózat kiépítése serkenti az építési tevékenységet, és az ipari hátteret is megrendelésekkel látja el, ami munkahelyteremtő hatású. Ezen rövid távú gazdaságélénkítő hatást ismerte fel az Európai Unió, amikor a 2008. decemberi európai csúcstalálkozón olyan döntést hozott, hogy a vidékfejlesztési céltámogatásokon belül a szélessávú internet elérésének elősegítésére 1 milliárd euró keretet különít el.
– A szélessávú elérés általánossá válása folytán ugyanakkor a lakosság széles rétegei számára válnak elérhetővé mindazok a szolgáltatások (elektronikus kormányzati szolgáltatások, oktatás stb.), amelyek kulturális és gazdasági haszonnal járnak.
A magánszféra (távközlési szolgáltatók, hálózatüzemeltetők) gazdasági érdekei csak azokra a földrajzi körzetekre terjednek ki, ahol a potenciális felhasználók bekapcsolása révén jelentősebb bevétel keletkezik, és a várható megtérülés üzletileg racionálissá teszi a beruházást.
A fentiek alapján előálló ellentmondás feloldása a fejlett infrastruktúrájú piacgazdaságokban ma aktuális szakpolitikai feladat. Hogyan lehet biztosítani az olyan beruházás megtérülését, amely olyan körzetekre is ki kell, hogy terjedjen, ahol az egyelőre alacsony fejlettségi színvonal folytán az infrastruktúra intenzív kihasználására nem lehet számítani
A nemzetközi gyakorlat alapján a nyílt hozzáférési (open access) konstrukció látszik megoldásnak. Ennek lényege, hogy a fizikai infrastruktúra (alépítmények, esetleg kábelek, oszlopok, antennatornyok stb.) köztulajdonban vannak, és ezeket a piaci szereplők vehetik bérbe. A tapasztalatok alapján ez a megoldás a távközlési piacon a versenyt is segíti, mivel a hozzáférés feltételeit átlátható, versenysemleges módon alakítják ki, és az új piacralépők indulási költségei (hálózat kiépítése) alacsonyabbak lehetnek. A beruházás ugyanakkor az állami, ill. önkormányzati költségvetés szempontjából hosszú távon gazdaságos is lehet, hiszen a megtérülés számításánál nemcsak a bérleti díjakat, hanem az érintett térségben a gazdaság élénküléséből származó többletbevételeket (helyi adók, szociális költségek csökkenése stb.) is számításba lehet venni.

• A hazai helyzet
Magyarországon a szélessávú elérés átlagos lefedettségi mutatói 2006 óta elérik az EU-átlagot7, azaz ma a lakosság 89%-a olyan helyen él, ahol a hálózati infrastruktúra lehetővé teszi, hogy elérhető a szélessávú internet-hozzáférés valamilyen egyszerű formája. Ugyanakkor megállapítható, hogy a technológiai színvonal nem jövőt álló. Mindössze 1000 településen érhető el legalább 8 Mb/s gerinchálózati kapacitás, és kb. 1200 településen egyáltalán nincs optikai gerinchálózati elérés. Ha öszszevetjük a multimédia-alkalmazások kapacitásigényével, látható, milyen hatalmas kapacitásbővítésre van szükség.
A mûszaki adottságok mellett az utóbbi években az is világossá vált, hogy a szélessávú szolgáltatások hazai elterjedésének nem elsősorban mûszaki-gazdasági korlátai vannak, hanem a potenciális felhasználók alacsony motivációja miatt a lehetőségek ellenére nem kielégítő az internet-használat elterjedtsége. (Az OECD adatai szerint 2008. decemberében 16.8% volt a használat aránya. Az alacsony fejlettségű területeken ez az adat az 5%-ot sem éri el, holott itt kb. egymillióan élnek). A gazdasági felemelkedés szempontjából pedig különösen hátrányos, hogy az üzleti alkalmazások terén az uniós tagállamok között az utolsók között vagyunk.
A fentiek alapján összességében megállapítható, hogy a szélessávú internet elterjedésében úgy a kínálati oldalon (infrastrukturális ellátottság), mind a keresleti oldalon (motiváció, kulturális igények, digitális írástudás) létező problémák vannak. Hasonlóan több európai országhoz, Magyarország is törekszik a lefedetlen területek ellátottságának megoldására. Ezeken a területeken nem várható, hogy a profitérdekelt piaci szereplők kiépítsék az infrastruktúrát, mivel az alacsony várható használati intenzitás miatt a beruházás megtérülési szempontból kockázatos. A műszaki fejlődési trendek alapján egyértelműnek látszik, hogy az elérési technológiának alapvetően passzív optikai megoldásokon kell alapulnia.

• Nemzeti Digitális Közmű-kezdeményezés
Az informatikáért és elektronikus hírközlésért felelős kormánybiztos 2008. decemberében javaslatot tett egy nemzeti digitális közmű létrehozására8. A koncepció lényege, hogy olyan infrastruktúra jöjjön létre, amely mindenki számára elérhető, interaktív, teljes körű kommunikációs hozzáférést biztosít. Ennek eszköze: az állam által létrehozott jövőt álló, homogén és integrált optikai gerinc- és elérési hálózat, minden település maradéktalan elérésével.
A gerinchálózatban jelentős kapacitásbővítést tart szükségesnek, és célul tűzi ki, hogy az ország összes települése rendelkezzen optikai hozzáféréssel az országos optikai gerinchálózathoz. A gerinchálózatban az állami tulajdonú gerinchálózatoknak (MVM, MÁV, autópályák) nagyobb szerepet kívánnak adni. A minimális célkitűzés, hogy legalább 2200 település korszerű, nagy kapacitású gerinchálózati eléréssel rendelkezzen. A településeken belül pedig a körzethálózati sík (településen belüli hálózat) terén az állami részvétel segítse az optikai elérés elterjedését.
A jelentős állami források bevonása várhatóan intenzív infrastrukturális beruházási tevékenységet indít el. Erre műszaki szempontból is fel kell készülni, ugyanis a várható anyagi források (állami, önkormányzati és magán) a szükségletek teljes kielégítésére semmiképpen sem elegendőek, tehát a gazdaságos beruházás révén jobb lefedettség érhető el. Emellett a végeredmény minősége is kiemelkedő fontosságú, mivel a hosszú távú időt állóság (technológiai korszerűség), valamint az üzembiztonság nemzetbiztonsági jelentősége miatt ma már közérdek.
A műszaki felkészülés során az új optikai technológia készségszerű alkalmazására van szükség. Ezen újszerű műszaki tudásnak a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés fázisában rendelkezésre kell állni. A mérnökök, mûszakiak számára fontos támogatás a most megjelent irányadó normatív dokumentum, amely a korszerû technológia bevezetéséhez kiindulópontnak tekinthető.

Szabványok, normatívák

Attól függően, hogy a felhasználók telephelyeit mennyire közelíti meg az optikai hálózat, a passzív optikai technológia az ITU G.984 ajánlás9 szerint a következő optikai elérési forgatókönyvekre (FTTx) terjed ki:
– FTTCab (Fiber to the Cabinet) az utolsó távközlési kábelvégződésig (általában közterületen elhelyezett zárt szekrény) kiépített optikai átvitel;
– FTTC (Fiber to the Curb) az ingatlan határáig kiépített optikai átvitel;
– FTTB (Fiber to the Building) az épületig kiépített optikai átvitel;
– FTTH (Fiber to the Home) a lakásig (irodáig) kiépített optikai átvitel.
Az egyes forgatókönyvek költségszempontból eltérőek, tehát a tervezőnek az adott megoldás kiválasztásánál ésszerű kompromisszumot kell találni.
• A CENELEC normatív útmutatója
A 92 oldal terjedelmű dokumentum az optikai elérési hálózatok tervezésének minden fontos részletkérdésével foglalkozik. Bemutatja a tervezés számára javasolt megoldásokat. Az alábbiakban néhány példán keresztül illusztráljuk, milyen iránymutatást kaphat a szakember. A közvetlen optikai elérés (FTTX) javasolt hálózati szerkezetére ad példát a 2. ábra.
A példa bemutatja, hogyan kell az optikai eléréshez a kábelhálózatot kiépíteni, hogy a korszerű gyűrűs szerkezet lehetőségeit (redundáns kiépítés, mely kábelhibák, ill. átvágások esetén sem eredményez szolgáltatáskimaradást) ki lehessen használni.
Ahhoz, hogy az FTTX-kábelhálózatokban alkalmazható kábeltípusok megfelelően legyenek kiválasztva, az aktuális és hoszszú távú igények felmérése mellett a tervezőnek a kábelek technológiáját is ismerni kell. A 3. ábrán felülről lefelé a következőket láthatjuk:
– elsődleges bevonatú szál (0,25 mm átmérő)
– három különböző, másodlagos bevonatú szálegység: 4-szálas szalag (1,1 x 0,4 mm), tömör bevonatú (átmérő: 0,9 mm) és lazacsöves (átmérő: kb. 3 mm),
– fényvezető minikábel egy minicsőben,
– lazacsöves szabványos kábel,
– szalagkábel.
Az útmutatóban a kábelek alépítményekbe történő elhelyezésére több javasolt technológia található. Ezek az alábbiak lehetnek: Behúzás, beásás (védőcsőben vagy anélkül) és befújás. A javasolt technológiák közül a településszerkezet (nagyvárosi, elővárosi, falusi stb.) függvényében mindig a leggazdaságosabbat kell kiválasztani, amelyre tervezési módszereket is találunk a dokumentumban. Megjegyzendő, hogy az oszlopsoron vezetett légkábel (esetleg az erősáramú hálózattal közösítve) bizonyos esetekben gazdaságos megoldás lehet. Nagyvárosi környezetben a nyomvonalak tulajdonjoga (útvonal jog) igen fontos és jelentős költségtényező lehet. Ezért a meglévő infrastruktúrára (Csatorna, víz, gáz stb.) való támaszkodás költségcsökkentő lehet, de ehhez speciális technológiák alkalmazására van szükség (4. ábra).
Tekintettel arra, hogy – mint a fentiekben kifejtésre került – a felhasználóig vezetik az optikai kábelt (FTTH), az épületen belüli optikai kábelek vezetésénél külön tervezési módszerek és technológiák szükségesek. A tervezésnél külön kell figyelembe venni az elkészült infrastruktúra védelmét, ill. védhetőségét. A biztonságot veszélyeztető kockázati tényezők (illetéktelen hozzáférés, tűz, fagy, sugárzás stb.) minimalizálására is adnak javaslatokat.
A dokumentum iránymutatást tartalmaz többek között a szálhegesztési technológiára, az elkészített kábelrendszerek jelölési és nyilvántartási rendszerére és a mérésekre is.

A normatívák hazai gyakorlati alkalmazása

A napjainkban alkalmazott 20–25 éves tervezési módszerek, hálózat-, rendszertechnikai megoldások, technológiák, hálózatépítési anyagok, eszközök mellett a tervezőknek, kivitelezőknek, üzemeltetőknek lehetőséget kell biztosítani az új távközlési-informatikai infrastruktúra megismerésére, elsajátítására. A jelenleg alkalmazott szűk megoldási lehetőségekkel szemben a tervezők, kivitelezők, engedélyező és az üzemeltetők számára széles technológiai választékot kell biztosítani. A technológia beszállítók – marketingtevékenységük részeként – már néhány évvel ezelőtt megkezdték az új technológiák, új hálózatépítési anyagok, kábelszerkezetek, vonali szerelvények megismertetését, elsősorban a nagy szolgáltatók részére. Ezek az információk azonban szigetszerűen, csak néhány szakember számára hozzáférhetők, ráadásul mindig az illető technológiaszállító üzleti érdekeinek vannak alárendelve.
Figyelembe véve azt a tényt, hogy a távközlési szolgáltatások dinamikusan fejlődnek, a műszaki háttérnek ezt követni kell, ezáltal az elektronikai háttér (átviteltechnikai kapcsolástechnikai rendszerek és szolgáltatói informatikai platformok, végberendezések) minden öt–tíz év alatt megújul. A fizikai hálózat (alépítmények, kábelek, tornyok stb.) viszont a magas beruházási költségek miatt 20–25 évre épül, és legalább 3 új szolgáltatási generációt ki kell szolgálnia. Ráadásul a fizikai hálózat teszi ki az infrastruktúra értékének döntő hányadát (kb. 90%!). Az 1990-es évek kezdetére kiépült rézalapú kábelhálózat ma már megközelítette a technikai korlátait. Továbblépést a fényvezető technológiára épülő hálózat jelenti. Az új infrastruktúra kiépítése mennyiségében és költségeiben összemérhető a 90-es években épült rézhálózattal. Az elkövetkezendő években tehát intenzív hálózatépítési tevékenységre kell számítani. Nem túlzás az az állítás, hogy fontos nemzeti érdek, hogy a létesítendő új infrastruktúra minősége, jövőállósága, korszerûsége kielégítse az elkövetkezendő évtizedek követelményeit. Ehhez korszerû technikai ismeretekre van szükség.
Ezt a kényszerpályát felismerve, egy mérnökiroda10 2001-ben elindította az Új Hálózatos Technológiák szemináriumsorozatot, amelynek programjában a holnap technikai megoldásait ismerteti a távközlési szakemberek számára. A szemináriumon a távközlés és az informatika területén dolgozó szakemberek – vegyesen középfokú és felsőfokú végzettségűek –, a távközlési mobil- és vezetékes-, kábeltelevízió-szolgáltatóktól, az engedélyező Hírközlési Hatóságtól, tervezők, szakértők, kivitelezők, műszaki ellenőrök, felelős műszaki vezetők, szakoktatók, mérnöki munkakörben foglalkoztatott, jogosultsággal nem rendelkező mérnökök, technikusok vesznek részt.
Az optikai infrastruktúra létrehozása előkészítéseként 2009-ben a szemináriumsorozat kiterjesztésre került a régiókra is. 2009 első félévében a hallgatók a „Fényvezető hálózat létesítés alapjai”, a második félévben a „Fényvezető elérési (FTTX) hálózat tervezése és létesítése” szakanyagot hallgathatják meg. A javasolt háttér szakirodalom a magyar nyelven kiadott „MSZ CLC/TR 50510:2009 Fényvezetős hozzáférés a végfelhasználókhoz. Útmutató az FTTX fényvezetős hálózatok építéséhez” műszaki tanulmány szolgál. A régió szeminárium első félévében a hét régióban 2009. augusztus végéig összesen 795 hallgatónap részvétel volt. A Magyar Mérnöki Kamara szabadon választható szakmai programjában a szemináriumsorozat akkreditálva van. Megállapított pontérték: 2 kreditpont/alkalom. 2010-ben a szemináriumsorozat – a tervek szerint – tovább folytatódik, annyi különbséggel, hogy az átfogó ismeretek után a szakmai részleteket és a kapcsolódó ismereteket is kínálja.

Javaslatok, feladatok

Mint a fentiekből kitűnt, a magyarországi infokommunikációs infrastruktúra fejlődése egy fontos mérföldkőhöz érkezett, nagy kihívással kell szembenéznünk. Az nyilvánvaló, hogy ezt a korszakos fejlesztést csak összefogással lehet megvalósítani. Fontos feladat, hogy minden érintett (a kormányzati politika, az önkormányzatok és a piaci szereplők) közösen vegye ki a részét a műszaki alaptervezésben, a beruházásban és végül az üzemeltetésben.
A hazai felkészülés első állomásaként örömmel kell nyugtázni, hogy a fent ismertetett útmutató magyar nyelven is elérhetővé vált a hazai szakemberek számára.
Segítség az is, hogy megkezdődött az érintettek számára a gyakorlati oktatás, amely a gyártók marketingtevékenységétől független. A már említett mérnökiroda több szemináriumot tartott az ország több városában, számottevő érdeklődés mellett.
A felkészüléshez a kamarának is minden szakmai támogatást meg kell adnia. A mostani helyzet alkalmat adhat arra is, hogy javíthassunk az ágazat nemzetközi mezőnyében jelenleg fennálló helyzetünkön is. Erre reményt adnak történelmi hagyományaink és szellemi adottságaink. Rajtunk múlik, mennyire tudunk vele élni.

(A cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért a szerző külön köszönetet mond Antók Péter villamosmérnök kollégának, aki a Hírközlési és Informatikai Tagozat Minősítőbizottságának elnöke.)
***

Hivatkozások

1. Fényvezetős hozzáférés a végfelhasználókhoz. Útmutató az FTTX fényvezetős hálózatok építéséhez. Magyar szabvány MSZ CLC/TR 50510; Magyar Szabványügyi Testület, Budapest, 2009. március.
2. Antók Péter István: Fényvezetőszálas hozzáférés a végfelhasználóhoz (Fiber optic access to end-user); XXIV. Nemzetközi Kandó Konferencia 2008.
3. Cinkler Tibor, Vida Rolland: Hálózati technológiák fejlődése; Magyar Tudomány, 2007/07 852. o.
4. OECD Broadband Portal http://www.oecd.org
5. Council of the European Union 2935th Council meeting Transport, Telecommunications and Energy Brussels, 30 and 31 March 2009 8176/09 (Presse 73).
6. Brussels European Council 11-12. December 2008 Presidency Conclusions; Council of the European Union Brussels, 12 December 2008. 17271/08 CONCL 5.
7. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának; Előkészületek Európa digitális jövőjéhez az i2010 félidős értékelése Brüsszel, 17.4.2008 COM(2008) 199 végleges {SEC(2008) 470}http://ec.europa.eu
8. Előterjesztés a Fejlesztéspolitikai Kabinet részére – Az „Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak módosításáról tárgyú” kormány-előterjesztéshez kiegészítő javaslat; 2008. november
9. Gigabit-capable passive optical networks (GPON): General Characteristics.
G.984.1 Ajánlás International Telecommunications Union – 03/2008 Geneva
10. Antók Mérnöki Iroda Kft.

Dr. Kovács Oszkár

Forrás: mernokujsag.hu

1-6 of 6